A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Sztv.) 38. § (1) bekezdése szerint a lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló
személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség
fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásainak viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
Lakásfenntartási támogatásra jogosultak mindazok, akiknek háztartásában az egy háztartási
egységre jutó nettó jövedelem a 71.250.- Ft-ot nem haladja meg, és nincs az Sztv-ben
meghatározottak szerint vagyona. Nem számít vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett
személy életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott
gépjármű.

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelÅ‘zÅ‘ hónap
  jövedelméről szóló munkáltatói jövedelemigazolást,
• vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját
  közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló
  igazolást,
• a gyermektartásdíj összegére vonatkozó igazolást,
• a közüzemi szolgáltató vállalatok által kiadott utolsó havi számlák másolatát,
• a lakásban tartózkodás jogcímét és a lakás nagyságát igazoló iratot (pl. adásvételi
  szerződés, bérleti szerződés, tulajdoni lap másolata, bírósági ítélet, stb.).

A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet:

• A családtámogatási ellátások (GYES, GYET családi pótlék, árvaellátás) összegét
  igazoló hatósági bizonyítványt,
• álláskeresési járadék folyósításáról rendelkezÅ‘ határozatot,
• vállalkozók esetén a NAV által kiadott jövedelemigazolást,
• nyugdíjasok esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által, a nyugdíj éves összegérÅ‘l
  kiadott igazolást,
• válásról, gyermekelhelyezésrÅ‘l rendelkezÅ‘ bírósági döntés másolatát.

A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként és a lakásfenntartással
összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, melyek megfizetésének elmaradása a
kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyeztetik. A támogatás tehát elsősorban
nem készpénzben, hanem a kérelmező nyilatkozatától függően a fűtés-, villany-, vagy
vízellátást biztosító szolgáltató számlájára kerül utalásra.
Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg a támogatás, függetlenül a lakásban
levő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak számít azonban a társbérlet, az
albérlet, továbbá a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészei.